Sokszor kem�ny az �let,

Sokszor k�v�nod a v�get,

�rzed, hogy innen m�r nincs ki�t,

Ut�lod a csal�dot, a fi�t,

Ut�lod magadat �s �ket,

Hogy �lnok p�kk�nt neked h�l�t sz�nek.

Ut�lod a sulit, a sorsodat,

A rosszn�l is rosszabb napokat.

Hazam�sz, a k�st el�veszed,

Mndan�d az �letnek: "�gveled!"

A Wc f�l�tt t�rdelsz, a sz�dban az ujjad,

Csak emiatt vetn�l v�get az �tnak?!

Tudom, hogy s�rsz, �s megakarod tenni,

De Te is, �n is tudjuk: ez akkor sem fog menni!

Rakd vissza a k�st, a Wc-t�l �llj fel,

A zen�t a maxig hangos�tsd fel,

Fek�dj az �gyadra, csukd be a szemed,

�s k�pzeld el, hogy t�ged mennyi ember szeret!

V�rj m�g egy kcisit a hal�llal,

N�zd meg mi lesz, kis id� m�lt�val!

Annyi minden van m�g el�tted!

V�rd meg, m�g gyermekeid feln�nek!

A kicsiben is rejt�zik boldogs�g,

�s ha megvan benned a hajland�s�g,

Hogy a kicsinek is �r�lj,

Hidd el, az alag�t v�g�n is f�ny der�l!

N�ha csak n�zz fel a k�k �gre,

Hagyd, hogy a nap t�zz�n a szemedbe,

Vagy �r�lj a h�nak, a t�lnek,

A h�ember mosolyg� fej�nek.

 Hidd el kisl�ny, az �letben

 Sokmindent t�l kell �ljen az ember.

Tapasztalatait�l lesz okosabb,

Hib�ib�l tanul nagyon sokat.

Sok ember van a vil�gon, ki boldog,

�s mindig elm�lnak a rossz dolgok.

N�zz bele a t�kr�be,

A t�k�rk�ped szem�be,

Mondd neki, hogy sz�p vagy,

S hidd el ezt Te magad!

Szeretni fognak az emberek,

Ha l�tj�k, hogy magadat szereted.

Na mindegy, nem dum�lok ennyit,

A l�nyeg, hogy �rezd j�l magad, mint

Gy�ny�r� �s fiatal l�ny,

Kire az �let �sszes csod�ja v�r!