A Bakony szln
Smeg, a Bakony-hegysg utols nyugati nylvnya, a Cscshegy s Fehrkvek, illetve ezeknek a Kisalflddel trtn tallkozsnl, a Marcal patak forrsvidknl fekszik. A vros tengerszint feletti tlagos magassga 180-200 mter, mg a telepls kzepn szimmetrikusan emelked Vrhegy 270 mter magasra nylik. Tjkpben dl fel a tvolabbi Kovcsi-hegy bazaltfennskja, Ttika s Rezi vrai, Sarvaly s Uzsa erds vonulata lthatk. Ezeket a balatoni bazalthegyek, Halp, Csobnc, Szent Gyrgy-hegy, Badacsony s Szigliget kveti, mely utbbinl tiszta idben csillogva ltszik az alig 19 km-re fekv Balaton vztkre is. Keleti irnyban az erdkkel bortott nyirdi dolomit fennsk, szakkeleten a mr emltett Smegi-hegyek, szak fel a Kisalfld dli szlt kpez Marcal patak vlgye, szaknyugaton a Rba-vidke, eltte a Kis-Soml s a Sghegy vonulatai vezik. Ritka fldtani adottsgai rvn, a telepls dli hatrban elterl Mogyors-domb, haznk egyik rtkes termszetvdelmi terlett kpezi.
Termlvz, tiszta leveg, trtnelmi hangulat
Smeg vrosnak mszkben, agyagban s bazaltban gazdag fldjnek felszne vltozatosan tagolt. A vrost vez dombokon elssorban a szlmûvels, mg a Marcal-vlgyben a mezgazdasgi termels honos. A fleg tlgy-, s bkkfbl ll erdsgei vadban gazdagok. ghajlata kiegyenltett. Az uralkod szlirny szaki-szaknyugati irny. Krzetben az vi tlagos csapadk 600-800 mm, a napfnyes rk szma 1700-2000-re tehet. Mivel szennyez iparg a teleplsen nem tallhat, levegje tiszta, kellemes. Termlvize a nyri hnapokban kivl frdzsi lehetsget knl.
Smeg lass, fokozatos fejldsnek ksznheten elkerlte az 1970-80-as vek "tmb-hztermel" buldzerpolitikjt, s gy megrizte trtnelmi hangulatt, kisvrosi lptkt s ezzel idegenforgalmi vonzerejt. Trtnelmi belvrosnak terlete vdelem alatt ll, pletei kzl 60-at, kiemelten kezel az Orszgos Mûemlkvdelmi Hivatal.
A vroskp vrral koronzott sziluettje, nmagban is lmnyt nyjt ltvny. Ltogatottsga - a vros idegenforgalma tekintetbl - mindig mrvad volt. A ltvnyos vrprogramoknak, lovasjtkoknak, valamint a vgvri napok rendezvnyeinek ksznheten, az ideltogatk szma vrl-vre folyamatos emelkedst mutat.
Kismretû belvros
A vros jelentsebb kultrtrtneti s mûemlki ltnivali - elhelyezsket tekintve - nagyjbl hrom terleti egysgre oszthat fel: a falakkal kertett "nemesi" belvrosra, a F- (ma Kossuth) utca kt oldaln sorakoz polgrhzakra, egykori s mai intzmnyek (gimnzium, rendelintzet, postahivatal, knyvtr, rendrsg, stb.) szkhzaira, illetve a plbniatemplom kr telepedett hangulatos nyugati vrosrszre.
A viszonylag kismretû belvros urbanisztikja sajtosan egyni formt mutat. Keleti hatrt a Vrhegy meredek oldala zrja. Lbnl a belvros magjt, a Ferences templom s kolostor, illetve az egykor szpsges kertjrl hres pspki palota egyttese alkotja. Ezt vezi flkr formban a belvros mindssze hrom egymsba nyl trbl ll "thlzata". A polgri ptszet barokk s klasszicista korbl szrmaz emlkei, a Kisfaludy-, Scotty-, Hertelendy-, Barcza-, Vajda-, Magyar-, stb. nemesi krik ezek mentn, az egykori vrosfal vonalhoz igazodva, sorakoznak.
A 17. szzad derekn emelt ferences bartok temploma s kolostora, a vr utn, a (bel)vros legrgibb mûemlke, 1699 ta hres bcsjr hely. A kzpkori eredetû, csodatev szobrot magban foglal impozns foltra, dszes szszke, 18. szzadi orgonja, Stephan Dorf-meister ltal festett oltrkpe figyelemre mlt rtket kpviselnek.
Klns figyelmet rdemel a belvros msik igen jelents ptszeti emlke, az 1745 s 1753 kztt emelt pspki palota, amelyet a magyarorszgi barokk ptmûvszet egyik remekbe-szabott alkotsnak is szoktak nevezni. ptse Br Mrton nevhez fûzdik, aki igazi fri rang otthont valstott meg Smegen. A pspk hallt kveten az pletet fokozatosan elvesztette eredeti pompjt. Msfl vszzadon t lakhelynek, illetve nyri rezidencinak hasznlta az egyhz. 1947-ben trtnt llamostst kveten falai kz iskola, kollgium, irodk s mg szmtalan oda nem ill funkci kerlt. A nemrgiben elfogadott hasznostsi terv szerint - a szksges feljtsi munkk elvgzse utn - az plet a vros s a trsg kulturlis s idegenforgalmi cljait lesz hivatott szolglni.
A magyar rokok sixtusi kpolnja
Egyedlll mûvszeti kvalitsokat mutat az 1756 s 1759 kztt szintn Br pspk ltal emelt, s Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) osztrk szrmazs festmûvsz ltal dsztett plbniatemplom, melyet a mûelemzsek a "magyar rokok sixtusi kpolnjnak" szoktk nevezni. A templom bejrata eltt Marton Lszl, Munkcsy-djas szobrszmûvsz alkotsai rzik a barokk kor e kt kivlsgnak emlkt. rdemes megtekinteni a templomot krlvev tren s az innen nyl kis utckban sorakoz polgrhzakat, kzttk a Ramassetter, az Entz, a Spissich csaldok smegi otthonait.
Smeg mai gazdasga, infrastruktrja magban hordozza a (tovbb)fejlds lehetsgeit. A fejleszts irnynak helyes megvlasztst keresi az a nemrgiben elksztett kistrsgi fejlesztsi tanulmny, amelyik Smeg s vonzsterletnek gazdasgi lehetsgeit veszi szmba.
Az eddig fleg mezgazdasgi tevkenysgrl ismert vros j lehetsgeket lt az idegenforgalom fejlesztsben. A pspki palota helyrelltsa s hasznostsa, a belvros idegenforgalmi ajnlatt kvnja bvteni, a most folyamatban lev idegenforgalmi fejlesztsi tanulmny a trsgben tallhat kastlyok s udvarhzak hasznostst s a meglev idegenforgalmi adottsgok (egyhzi-, falusi-, br-, lovas turizmus, stb.) jobb kihasznlsnak lehetsgeit tûzte ki clul. |