Forr a levegő a kis szobában,

A pár a földön ül, szemben egymással.

A fiú a lány kezét a kezébe zárja,

Szemében a kék tengert látja.

A fiú arca sima, a lány simogatja,

A fiú felnyög, hisz úgy vágyik egy csókra.

Nem beszélnek semmit, hiszenh nem is kell,

Mozdulataikkal mondnak mindent el.

Forró ölelésben forrnak össze,

A két száj egymást keresi sietve.

Végül megtalálja ki-ki maga helyét,

A fiú lehelete égeti a lány tüdejét.

Pár hónapja, mióta együtt vannak,

Nincs egy rossz perce se a napnak.

Szeretik egymást, s mikor csak lehet,

Együtt töltik a szabad perceket.

Most is a fiúnál találkoztak,

A fülledt szobában összebújnak.

Ég a bőrük, hol a másik megérinti,

A fiú a ruhát a lányról lesegíti.

Testük szikráinak oly nagy a fénye,

A kandalló tüze elhaványuil mellette.

A sok csóktól érintéstől kimerülten,

Egymás karjaiban álomba merülten:

A reggel így találja őket,

Először egymás szemébe néznek.

El is vesznek mélyen benne,

S jó lesz minkettőjük kedve.

Újból eluralkodik az érzelem,

Csodálatos érzés a szerelem...