A h elolvad kopott kabtomon,
Ahogy az utcn stlok hallgatagon.
Szvemet fjdtjk a fnyek,
Amint a sugrz ablakokon benzek,
Bell fenyft s boldog arcokat ltok,
nekl, mosolyg csaldot.
Most a gyermekeim, akik eszembe jutnak,
Otthon kne lennem, mr biztosan vrnak
De dleltt arra gondoltam,
Ma mgiscsak karcsony van...
Egy kis ajndkot akartam venni,
De nem volt elg pnzem, gy nem volt mit tenni
Csak egy kis sajt, amit a kenyr mell kaptam
Tbbre nem tellett, mst nem adhattam.
Az nek lassan elhal, a fnyek kialszanak,
Csak a flig lebombzott hzak maradnak…
A sttsg bartknt ksr utamon
- gy nem ltszik a csillag a kabtomon-.
Egyforma romhzak kztt stlok
Mindegyiknek szeme stt, vak, halott,
Csak az egyiknek a padlsszobjban
Pislkol egy gyertya halvnyan.
Befordulok a hz kertjbe,
Felsietek a tetejbe,
Fent mr trelmetlenl vr
Kt flnken csillog szempr.
Mikor felismernek, odafutnak rgtn,
Szegnyeknek fraszt az egsz napos brtn,
Hisz nem szaladglhatnak odakinnt a tren
nfeledten, ugyangy, mint rgen,
Nem lehet a hessben hembert gyrni,
Mert a csnya bcsik ell gyorsan el kell bjni.
- Ma karcsony van. –mondom nekik,
- Mi az a karcsony?- krdik, mert nem rtik.
Tavaly se kaphattak ajndkot, se ft,
- Ilyenkor egytt nnepel az egsz csald.
- neklnk, s a Jzuskra emlkeznk,
A kisfira, aki megmentette az letnk.
- De apa… -mondja a nagyobbik- ha egytt van a csald,
Akkor mi ma megltogatjuk anyt?
Elll a llegzetem remegve,
Ahogy belenzek a csillog gyerekszemekbe.
-Tudjtok, anya mr elment. Nagyon messze szllt,
s ahov ment, ott angyalkv vlt.
Lthatatlan, de ahova akar, oda el tud menni,
Most is itt van, csak jl kell r figyelni.
Ha j ersen becsukjtok a szemeteket,
rzitek majd, hogy itt ll mellettetek.
Fehr ruhban ll s mosolyog rtok,
s tudja, hogy ti gyerekek vagytok
A gyerekek flelnek, kezk szvkre szortva,
Megkvlten llnak a nagy csodra vrva
s hirtelen ttva maradnak a szjak….
az ablak fell langyos meleg rad.
Mintha lgy neksz hallatszana,
Elttem feldereng a Kedves arca…
Ezutn a Jzusknak nekelnek,
Majd szpen, csendben lefekszenek,
Boldog Karcsonyt, Anya! – mondjk,
Br, hogy mi az igazi karcsony, mg nem tudjk
S ahogy a rongyos gyon csendben elalszanak,
Kinnt a hpelyhek tovbb hullanak,
S n, ahogy elfjom gyertyt,
rzem, jobb let vr majd rnk odat,
De harcolnunk kell mg, mg lnk,
Hogy mg sok igazi karcsonyt megrjnk!
AJÁNLOM AZ OLDALT
