S�rok k�z�tt s�t�ltam, kezemben vir�ggal,

M�r �pp, hogy kib�k�ltem a vil�ggal.

Kezemben vir�g volt, nem akartam egyebet,

Csak ott �llni, eml�kezni, �s n�zni a nevedet.

A halott �rz�sek s�rj�t �gy tal�ltam: ki�sva,

Mint egy lepecs�telt s�rt, teljesen kifosztva.

L�tszottak m�g a nyomok, amerre az �rz�s haladt,

Merre vonszolta mag�t, ut�na rengeteg eml�k maradt.

S a jelek mellbe v�gnak, mint k�pek �sznak be,

Illatok, �rz�sek, mosolyok, �rint�sek eml�ke.

Fellobban a t�z, tudom j�l: kellesz m�g!

A nyomok ut�n futva, �szt�nszer�en menn�k.

De eszem meg�lljt parancsol, elj�tszottuk m�r ezt egyszer,

S oly neh�z az �rd�g�z�s… m�g egyszer m�r nem kell!

�llok, imm�r higgadtan, az illatok el�sznak,

D�nt�st hoztam: b�cs�t intek a m�ltnak.

Mert azt hiszem hagynom kell, hogy eml�ked halott lelke

Egy m�sik –tal�n jobb- l�nybe sz�lljon bele.